Ánandí jógaterápia

Az ember sokkal bonyolultabb és komplexebb lény, mint ahogyan kívülről látjuk. Működésében, létében az univerzum törvényei és saját működési mechanizmusai egyaránt szerepet játszanak, éppen ezért nem lehet a környezetéből kiragadva vizsgálni, megközelíteni.

A modern orvostudomány a görög hippokratészi és a nyugat-európai tradíciókból gyökerezik. Az anatómia, élettan, biokémia tudományára és a sejtek, szövetek, szervek közötti strukturális-funkcionális kapcsolatára épül. Módszere a kísérletes-analitikus kutatás.

Az ember betegségeinek okát általában a genetikában, környezeti ártalmakban, kórokozókban keresi és főként az eszközös diagnosztikára, a gyógyszeres, sebészeti, sugár- és egyéb modern terápiás módszerekre támaszkodik.

A jóga az embert, mint fizikai-mentális-spirituális egységet kezeli és ezek egyensúlyaként értelmezi az egészséget. A betegségeket az egyensúly felborulásából eredezteti és így a gyógyítás fő céljaként annak visszaállítására törekszik. Módszere a mély önmegfigyelés, a belső érzetekre való koncentrálás, az öngyógyító mechanizmusok aktiválása.

                            
A jóga és az orvostudomány első pillantásra tehát összeegyeztethetetlennek tűnik, mégsem az!

A jóga és az orvostudomány egyáltalán nem kizáró, hanem egymást kiegészítő rendszerek. A két rendszer hasonlóságai, értő kezekben, hidat képezhetnek egymás között, különbözőségeik pedig kiegészíthetik egymást. Ezáltal a jóga és a modern orvostudomány integrálása hatékonyabban szolgálhatja az emberek egészségét, jól-létét.

A hidat jól példázza, hogy a 2009-es orvosi Nobel díjat a telomera-telomeráz kutatásért kapták, melyben a résztvevő kutatók bebizonyították, hogy az emberi kromoszómában található telomeráz enzim működése - aktivitásának nagy szerepe van a sejtek öregedésében, illetve a rosszindulatú daganatok kialakulásában - befolyásolható az életmóddal. Azaz a sejt öregedési folyamata és a betegségek kialakulása csökkenthető a telomeráz enzim aktivitásának fokozásával. A vizsgálatok bizonyítják, hogy a telomeráz aktivitás a vizsgált betegcsoportban az intenzív életmód változtatás hatására 3 hónap múlva 30%-kal(!) növekedett. (Forrás: Orvosi Hetilap 2010. 151. évfolyam, 24. szám, 965-970. oldal)

Mit bizonyít mindez számunkra?

A nyugati ember számára mindez alátámasztja azt, amit a jóga évezredek óta tanít: létünk minőségét és betegségeinket meghatározza hogyan gondolkodunk, táplálkozunk, lélegzünk, mozgunk, hogyan kezeljük stresszeinket, konfliktusainkat, hogyan lazítunk. Vagyis visszatértünk a jóga öt alapelvéhez: a helyes gyakorláshoz (mozgás, ászanák), a helyes légzéshez, a helyes relaxációhoz, a helyes táplálkozáshoz és a pozitív gondolkodás-meditációhoz.

A jógaterápia ezekkel az „eszközökkel" él úgy, hogy minden esetben maximálisan figyelembe veszi a páciens problémáit, egyedi sajátosságait, egyéniségét.

A modern orvostudomány kiemelkedő eredményeket tud felmutatni a fertőző betegségek antibiotikus kezelése, az életmentő műtétes és gyógyszeres beavatkozások, az akut betegségek kezelése terén. A jóga tudománya, a jógaterápia sokat segít a krónikus, korunkra jellemző pszichoszomatikus és stressz indukálta betegségekben. Képes megszabadítani idült fájdalmaktól, javítja az életminőséget, csökkentheti a gyógyszerek mennyiségét, illetve bizonyos esetekben gyógyszermentessé is teheti az életet. Kevesen tudják, hogy a mára már széles körben elterjedt relaxációs módszerek, az autogén tréning és az agykontroll alapja is a jóga! Márpedig a stressz oldása relaxáció nélkül elképzelhetetlen.

A jóga különböző elemeivel, technikáival, gyakorlataival a prevencióban és a rehabilitációban szintén kiemelkedő szerepet tud betölteni. Az egészséges táplálkozás kialakításában a jóga elvei – a húsfogyasztás és élvezeti szerek mellőzésével – nem különböznek a ma ismert táplálkozási piramis elveitől. 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO, az Egészségügyi Világszervezet) az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Az ENSZ definíciója szerint „az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód, és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel”. A jóga mindkét, modern nyugati világ által megfogalmazott, meghatározásba beilleszthető.

Ajánlott kapcsolódó írások, könyvek:

• Orvosi Hetilap 2010. 151. évfolyam, 24. szám, 965-970. oldal: A 2009. évi orvosi Nobel-díj és egy meglepő üzenete: az életmód befolyásolja a telomerázaktivitást (Összefoglaló referátum)

• Dr. Ananda Balayogi Bhavanani: Yoga and modern medicine: possible meeting points

• Bagdy Emőke-Koronkay Bertalan: Relaxációs módszerek

• Dr. Dean Ornish's Program for Reversing Heart Disease:The Only System Scientifically Proven to Reverse Heart Disease Without Drugs or Surgery (a Preventive Medicine Research Institute in Sausalito, California, USA elnöke-alapítója, kardiológus)

• CG Jung: The Psychology of Kundalini Yoga, 1932

• Steven F. Brena MD (Clinical Professor of Rehabilitation Medicine Emory University, U.S.A.): Yoga and Medicine: The Merging of Yogic Concepts with Modern Medical Knowledge, NY: Penguin, 1973.

• Dr. Vígh Béla: A jóga orvosi szemmel, A jóga és az idegrendszer